Achammer úr, miért lett építész?
Mert úgy éreztem, hogy ezzel a munkával pozitív változást hozhatok a világban.
Volt a pályafutása során egy kiemelkedő mérföldkő?
Az ATP architekten ingenieure és személy szerint az én egyik zászlóshajó-projektem is a Siemens, a mai Infineon első félvezetőgyára volt a drezdai telephelyen, amelyet alig 15 hónap alatt terveztünk és építettünk meg. Ez az építészként töltött első éveimben történt.
Az ATP-t 1951-ben alapították Innsbruckban, ugyanabban az évtizedben, mint a HELLA-t. Mitől lett az ATP tiroli sikertörténet?
Azt hiszem, a siker elsősorban a családi gyökereinkben rejlik. Az ATP apám idején és az én időmben is sikeres lett Tirolon kívül is. Mi egyfajta kibővült családi vállalkozásként működünk, így minket nem egyszerűen a pénz mozgat, értékorientáltak is vagyunk. Azt hiszem, ez a sikerünk záloga.
Ön oktatott is a Bécsi Műszaki Egyetemen (TU). Mi motiválta arra, hogy a kutatásban és az oktatásban is részt vegyen?
20 évig voltam az integrált tervezés és ipari építészet professzora a Bécsi Műszaki Egyetemen. Az intézeti munkát mintha rám öntötték volna. Itt ugyanis át tudtam adni azt a tudást, amihez szerintem a legjobban értek. Mindig is szerettem volna viszonozni a társadalomnak valamit mindabból, amit a szakmai életem során volt szerencsém megélni. A Műszaki Egyetemen való megbízatás különösen szép módja volt ennek.
Tehát teljesült ezen kívánsága?
Teljes mértékben, méghozzá nem teljesen önzetlen módon. Nemcsak én adtam, hanem magam is gazdagodtam a hihetetlenül értékes eszmecserékből, amiket az általam kísért majdnem két generációnyi diákkal folytathattam.Mennyire fontos az esztétika az ipari építészetben?
Egy ipari épület ritkán tájképi látványosság, és nem is kell, hogy az legyen. Véleményem szerint az építészetnek csak nagyon kivételes esetekben kell esztétikára törekednie. Egy épületnek sokkal többet kell tudnia. Egyrészt szépnek és funkcionálisnak kell lennie, másrészt minimális anyagfelhasználással maximális eredményt kell produkálnia. Ezt nevezzük ma fenntarthatóságnak.
Ön az ATP-vel és a HELLA-val egyetemben a „Smart Building Technologies” duális tanulmányi program együttműködő partnere. Miért ez az új képzési forma a helyes irány?
Hozzájárul az épület tervezésének holisztikus megközelítéséhez. Ha azt szeretnénk, hogy az építési technológiát az építész- és építőmérnökök csapata már a tervezéstől kezdve integrálja, akkor ennek megfelelő képzést kell biztosítani. Ez különösen igaz az építészképzésre, mert az építészek hivatottak vezetni az átfogó tervezést. De nem az a dolguk, hogy megterveznek egy házat, majd jönnek a szakmérnökök, az építőmérnökök és az épületgépészek, és eredményeiket mintegy „ráerőltetik” a készre megtervezett házra. Ez a kezdetektől fogva közös feladat kell, hogy legyen, a résztvevőknek egyenrangú félként leülniük egy asztalhoz - vagyis a tervezés legyen közös.
Alapított egy BIM-kompetenciaközpontot. Milyen szerepet fog játszani a digitalizáció a jövőben?
Ha kritikus szemmel megvizsgáljuk, hogy a tervezési folyamatunk mekkora részét teszi ki a különböző megoldások összehasonlítása és ezek közül a legjobb kiválasztása, akkor a jövőben a munkánk akár 40 százalékát is mesterséges intelligencia (AI) fogja végezni. A kreatív munka, a tervezés ugyanakkor emberi munka marad. Az építész szakmát nem fenyegeti a mesterséges intelligencia, épp ellenkezőleg, tehermentesül és ezáltal még vonzóbb lesz.
Bár ideje lenne megszüntetni a tervezés és a végrehajtás szétválasztását, ettől még messze vagyunk. Minek kell történnie ahhoz, hogy ez megváltozzon?
Ebben a magánszektor mindig az élen jár. A privát építtetők megértik, hogy a konkrét termékeket már viszonylag korai szakaszban bevonjuk a tervezésbe. Ha a termékek több mint 90 százalékát nagykereskedőktől szerezzük be, mert a tervezéstől az építkezésre való kiszállításig másfél évet várunk, akkor mindig ki leszünk szolgáltatva az árnak. A közszféra a maga közbeszerzési törvényeivel még messze van attól, hogy gyorsabb legyen - itt kell kezdenünk.
