Hagyomány és megújulás között

Wolfgang H. Salcher okl. mérn. (műemlékvédelmi igazgató, Bécsi Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal), Maximilian Eisenköck építész és Karina Schunker (az EHL Wohnen ügyvezető igazgatója) „Műemlékvédelem a hagyomány és megújulás között” címmel folytatott beszélgetést Robert Dornhelm filmrendezővel, a Bärenvilla tulajdonosával. Tarek Leitner újságíró vezette a beszélgetést, melynek témái a műemlékvédelem kulturális jelentősége, a megőrzés és a korszerű használat közötti egyensúly megteremtése, a mai épületkövetelményeknek megfelelő innovatív megoldások, valamint a jövedelmezőség kérdése voltak.

Andreas Kraler, a HELLA Csoport vezérigazgatója és ügyvezető partnere a nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a műemlékvédelem alatt álló épületeket nem elég csupán megőrizni, rugalmas műszaki megoldásokkal használhatóvá is kell tenni azokat. A középpontban a műemlékvédelem alatt álló épületek megőrzése és hasznosítása állt, amely hozzájárul a fenntarthatósághoz és Ausztria számára értékteremtő jelentőséggel bír. A régi épületállománnyal való modern bánásmódnak műszakilag és kulturálisan is meggyőzőnek kell lennie. „Kultúrnemzet vagyunk” – vélekedik Maximilian Eisenköck építész.

Az aktuális igények, mint az akadálymentesség, a tűzvédelem, valamint az energiahatékonyság, és a műemlékvédelmi követelmények összehangolása az építési projektekben nem mindig egyszerű. Nagyfokú rugalmasságot és innovatív műszaki megoldásokat követel minden résztvevőtől. A tulajdonos, Robert Dornhelm, erre jó példával tudott szolgálni: „A műemlékvédelem szerint eredetileg nem voltak ablakok a Bärenvilla padlásterén. Építésrendészeti és hőszigetelési okokból azonban muszáj volt ablakokat beépítenünk. Ez nem volt egyszerű, de építészeinknek sikerült a műemlékvédelem tiszteletben tartása mellett a padlásteret is hasznosítható lakótérré alakítaniuk.” 

Kreatív megoldások az ehhez hasonló trükkös helyzetekre már sokszor születtek – tette hozzá Wolfgang Salcher okl. mérn., műemlékvédelmi igazgató: „A klasszikus külső árnyékolás mellett lehetőség van például többrétegű homlokzat kialakítására is, ahol az árnyékolás a rétegek közé van beépítve.“

A Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal olyan partnerként tekint magára, akinek fontos, hogy minden érintettel párbeszédet folytasson. A befektetőket, a felhasználókat és a nyilvánosságot érzékenyíteni kell a történelmi és kulturális jelentőség iránt, hogy megbecsüljék azt, ami már létezik. Sokszor pontosan ez a megbecsülés születik meg a műemlékvédelem alatt álló épületekhez kapcsolódó történetek elmesélése során. „Ha megvan a megbecsülés, az épületet már nem érheti baj“, fejezte ki meggyőződését Wolfgang Salcher okl. mérn. 

Az épület mögött rejlő történetek abban is szerepet játszottak, hogy Robert Dornhelm végül megvásárolta a Bärenvillát. A rendező több filmprojekt során is kapcsolatba került Friedrich von Schmidttel, a Bärenvilla építészével, aki a bécsi Városházát is tervezte. „Magyarországon forgattam egy filmet egy olyan kastélyban, amelyet Friedrich von Schmidt restaurált. Utána a „Vienna Blood” című krimisorozat forgatása közben tudtomon kívül az építész irodájában kötöttem ki.” Amikor a rendező megtudta, hogy a Friedrich von Schmidt-féle Bärenvilla eladó, szívügyévé vált az épület megvásárlása és a tervezett bontástól való megmentése.

Azt, hogy a finanszírozhatóság a műemlékvédelemben is nagy szerepet játszik, Karina Schunker, az EHL Wohnen ügyvezető igazgatója is tudja. A lakáspiacon érdekeltek számára ismertette a jogi helyzetet: „Ha a tulajdonosok műemlékvédelem alatt álló ingatlanokat újítanak fel, a későbbiekben csak akkor állapodhatnak meg magasabb bérleti díjban, ha „jelentős saját tőkét” fektettek be, és nem vettek igénybe állami támogatásokat. Ellenkező esetben a bérleti díj általában alacsony marad, és fennáll annak a kockázata, hogy a bérbeadást hobbitevékenységnek minősítik. Ebben az esetben a bérbeadóknak korrigálniuk kell a karbantartási és gyártási költségekre érvényesített előzetesen felszámított adót.” Az ehhez hasonló tényezők növelik a műemlékvédelmi felújítási projektek gazdasági kockázatát, amelyek egyébként is költségesek, magas kamatok és műszaki előírások vonatkoznak rájuk, valamint megnehezítik a piacképességet.

Műszaki előírásokat nem csupán a Műemlékvédelmi Hivatal támaszt. Ezeket a klímaváltozás is megköveteli, amely mindig új, innovatív épületgépészeti megoldásokat igényel. Csak így biztosítható, hogy a műemlékvédelem alatt álló objektumok a jövőben is használhatók legyenek – anélkül, hogy veszítenének kulturális értékükből. „A klímareziliencia területén sokat fejlődtünk az elmúlt tíz évben” – foglalta össze Tarek Leitner moderátor. „Most az a feladatunk, hogy a tulajdonosokkal közösen új megoldásokat fejlesszünk ki, például a napvédelem, a zöldítés és a geotermikus energia területén.“

A pódiumon zajló izgalmas beszélgetés után a HELLA koktélfogadásra invitálta a vendégeket a házigazda földszinti szobáiba. Katrin Steinbacher építész, aki Robert Dornhelm megbízásából a Bärenvilla felújításáért felelt, vezette körbe a vendégeket a házon, beleértve a borospincét és a kertet is. Eközben a vendégek testközelből láthatták, hogyan lehet sikeresen ötvözni a megújulást és a hagyományőrzést a műemlékvédelemben, majd a bécsi Wieninger pincészet borkóstolójával zárták az estét a kis toronyszobában, ahol egykor az építész Schmidt Hansen, Ferstel és Makart kollégáival együtt szalonkultúrát ápolt.