A hővédelemnek építési szabvánnyá kell válnia

Európa már sok éve lényegesen több forró napot él át évente: A belső terek hetekig felfűtöttek, és már éjszaka is alig hűlnek le. Szív- és érrendszeri, valamint koncentrációs problémák, rossz alvás, kimerültség, és az ebből eredő rosszabb termelékenység sok embernél és vállalatnál időközben hozzátartozik a nyári normalitáshoz. „A hőhullámok veszélyeit még mindig alábecsülik”, véli Andreas Kraler, a HELLA csoport ügyvezető társasági tagja. A hővédelem már nem a költségvetés kérdése, hanem az egészségé és a szociális igazságosságé. Ezért a témát nem szabad kitenni pártpolitikai csatározásoknak. Az állam, a tartományok és a települések felelőssége, hogy a középületeket gyorsan hőállóvá tegyék, és a lakosságot hatékonyan védjék a növekvő hőhullámok következményeitől.” A HELLA ezért megfontolást kér a politikában, gazdaságban és a társadalomban: Aki ma épít vagy felújít, ne csak a télre gondoljon, hanem a holnapok nyarára is.

Legyen szó akár lakásról, irodáról, iskoláról, óvodáról, kórházról vagy öregotthonról - hogy az emberek mennyire szenvedik meg a hőséget, lényegesen függ annak az épületnek a minőségétől, melyben tartózkodnak. A nagy, árnyékolásmentes üvegfelületek, a hiányzó külső napvédelem, valamint a nem eléggé szigetelt homlokzatok és tetők oda vezetnek, hogy a beltéri helyiségek masszívan felmelegszenek és órákig tárolják a hőt. Ez különösen a tetőtereket, a régebbi, meglévő épületeket és a modern üveghomlokzatokat érinti. Ott a nyári hővédelem mindenekelőtt tervezés kérdése. Ott, ahol az épület következetesen árnyékolt, és el van látva hatásos napvédelmi megoldásokkal, a beltéri helyiségek akár 10 Celsius fokkal is hűvösebbek. Ez nem csak a lakáskomfortot javítja, de egészségesebb munkahelyeket, jobb tanulási feltételeket, és kellemesebb környezetet teremt a gyermekek, páciensek és ápolást igénylő emberek számára.

A magas beltéri hőmérsékletek közvetlenül kihatnak az egészségre is. A rossz alvás, a kimerültség és a koncentrációs problémák sok ember mindennapját rontják. Egyidejűleg csökken a teljesítőképesség és a termelékenység. Az irodákban és üzemekben nő a dolgozók terhelése, az iskolákban és óvodákban nehezebbé válik a tanulás, miközben a kórházaknak és gondozó létesítményeknek különösen érzékeny embereket kell védeniük. A hőség így egyre inkább gazdasági és társadalmi kockázattá válik. A hiányzó hűtés és hiányos napvédelem nem csak egészségügyi terheléseket okoz, hanem magasabb táppénzes kvótákat, termelékenységvesztést és növekvő energiaköltségeket a klímaberendezések növekvő használata miatt.

A hőhullámok hatása a lakosságot különböző intenzitással érintik. Különösen veszélyeztetettek az idősebb emberek, gyermekek, krónikus betegek, valamint az alacsony jövedelmű személyek. Aki rosszul felújított lakásban él, vagy elegendő napvédelem nélküli munkahelyen tevékenykedik, a hőségnek gyakran védelem nélkül kiszolgáltatott. Ezzel egyidejűleg sok háztartás nem engedheti meg magának az energiaintenzívebb klímaberendezéseket, vagy azok üzemelését a költségek vagy klímavédelmi okok miatt kerülni szeretné. „A külső napvédelem védi az egészséget, javítja az életminőséget, s egyidejűleg csökkenti a hűtés energiaigényét”, mondja Kraler. „Ami hiányzik, az a kötelező szabvány és a területet lefedő támogatás, hogy a hatékony hővédelem mindenki számára elérhető legyen.”

Az emelkedő hőmérsékletek ellenére a nyári hővédelmet az építés és felújítás során sokszor még kényelmi jellemzőként kezelik. Míg a hőszigetelés, fűtőrendszerek és energiahatékonyság már régóta kötelező részét képezik az építési tervezésnek, a nyári túlmelegedés elleni védelem összehasonlítható szabványai hiányoznak. A HELLA ezért sürgeti a hővédelem következetes beépítését az építési előírásokba, támogatási programokba és felújítási stratégiákba. Ez nem csak a lakásépítést érinti, hanem ugyanúgy az irodaépületeket, gyártási helyszíneket, iskolákat, óvodákat, kórházakat, gondozó létesítményeket és más középületeket is. A belső terek a hőhullámok alatt is maradjanak használhatóak.

A hatékony hővédelem az épület külső felületén kezdődik. A kívül lévő napvédelem, melynek formái lehetnek a redőnyök, raffstore-ok, zsalúziák vagy napellenzők, a napenergiát már az ablaküveg előtt megállítja, és megakadályozza, hogy az üvegfelületek és a belső terek felmelegedjenek. A ventilátorokkal vagy belső függönyökkel ellentétben ez a megoldás közvetlenül az okból indul ki, és a hőbevitelt fenntarthatóan csökkenti. Az ingatlannak megfelelően a teljes építési költség átlagosan egytől három százalékig terjedő arányával a külső napvédelem beruházása a haszonhoz képest csekély. További előny: A külső napvédelem sok épületen nagy ráfordítású átépítés nélkül felszerelhető. Ezzel csökken az energiaintenzív hűtés igénye, miközben egyidejűleg javul a kényelem, az egészség és az energiahatékonyság. 

A növekvő hőhullámokra való tekintettel a külső napvédelem a klímával szemben ellenálló épület központi infrastrukturális intézkedése lesz. „A külső napvédelem a hővédelem építésfizikailag leghatékonyabb intézkedése, és alig néhány hét alatt utólag is felszerelhető”, mondja Kraler. „A megoldások régóta rendelkezésre állnak. Amire most szükség van, azok a döntéshozó műszaki megértése, a világos szabványok és a támogatási programok, melyek a hőellátás mellett alapellátásként a hővédelmet is garantálják. A jobb egészség, magasabb életminőség és nagyobb igazságosság érdekében.”