„Felújítás terén túl kevés a beruházás”

Die Presse: Ellentmond nekem, amikor úgy jellemzem, mint aki legyőzte a válságot? 

Andreas Kraler: Cégünk minden bizonnyal profitált a válságból: egyrészt a koronavírus sújtotta időszakból, másrészt a klímaváltozásból. 

Tehát duplán nyertünk a válságon. < /p>

De először nevezzük nevén azt a válságot: Úgy gondolom, hogy a klímaválság tényét mindazonáltal még nem fogta fel mindenki, és ezen a téren változásra van szükség. Ez vonatkozik arra is, hogy az épületeket fenntarthatóvá kell tenni. 

Ez az Ön üzleti területét érinti. De kinek kell lépnie, a magánszemélyeknek vagy az államnak? 

Egyszerre mindkettőnek, de a lényeg: A zöldebb épületekre való átállásért bizonyos árat kell fizetnünk, és világosnak kell lennie, hogy mindezt ki állja, a fogyasztók és az ipar nem lesz erre képes egyedül. Ennek eléréséhez a közszféra segítségére is szükség van.

Ön szerint túl kevés figyelmet fordítanak erre? 

Igen, túl keveset fektetnek a felújításba, különösen az épületek felújításába. Ennek az is az oka, hogy sok épület a közszféra tulajdonát képezi. Valójában pozitív példát kellene mutatnia, akkor mások is követnék. A magánjellegű házépítés esetén az emberek tudják, hogy a szigetelésbe és az új ablakokba való befektetéssel energiaköltséget takaríthatnak meg.

A magánszemélyek hosszabb távra is tervezhetnek, mint a politikusok. 

Mindig egy épület életciklusában kell gondolkodni. A háború előtti épületek mind megvannak. Annyira fenntartható módon épültek, hogy 100 évvel később is állnak. 

De térjünk vissza a másik válsághoz: A Covid idején a lakások egyre fontosabbá váltak. 

A járvány idején sokan fektettek saját otthonukba, főleg azért, mert nem lehetett utazni, és szebbé akarták tenni a lakásukat. Ez határozottan hozzájárult a sikerünkhöz.

Az eredmény 13 százalékos értékesítési növekedés 2022-ben. Ezt a trendet a válságok okozzák? 

2021-ben szerettük volna átlépni a 200 milliós értékesítési határt, de sajnos ez az ellátási láncokban tapasztalható késedelem miatt nem sikerült. Ha minden normálisan elérhető lett volna, akkor már átléptük volna ezt a határt. Ennek megvolt a maga elhúzódó hatása, amely a 2022-es évre is hatással volt. Voltak áremelések is, de minden területen növekedtünk. Észrevehető, hogy bizonyos támogatások mindenképpen elősegítették az épületfelújítást. 

Ennek megfelelően a haszon is hasonlóan fog növekedni? 

Jó évünk van, de idén nehezebb jó eredményt produkálni, mint jó forgalmat. A megemelkedett árak és bérek nem növelik az eladásokat, így a bevételek elmaradnak. Az év során megnövekedett összes költséget nem lehet közvetlenül a piacra átvinni, ez nem kivitelezhető

Mekkora összeget osztanak szét? 

A profit 100 százalékban a cégnél marad – mint az elmúlt 64 évben. Nem azért dolgozunk, hogy a tulajdonos család vagyonát gyarapítsuk, hanem azt akarjuk, hogy a cég a következő generációra szálljon át. Az a vágyunk, hogy valamennyi családtag, aki a cégnél dolgozik, a beosztásának megfelelő fizetést kapja. 

Az alumínium ára a háború alatt jelentősen emelkedett. Mennyire szenved ettől az Ön cége? 

Ez nagyban érintett minket, de az alumínium tőzsdei árai mára valamennyire kiegyenlítődtek. Az árpolitika azonban az adott présüzemtől is függ: Szerződéseinket különböző időpontokban kötjük meg. Meg kell próbálni az árakat egy bizonyos tartományon belül azonos szinten tartani.

Ez azonban tavaly aligha volt lehetséges, igaz? 

Megpróbáltuk biztosítani azt, amit kaptunk, így az ár már nem volt probléma. Az ellátási láncokban tapasztalható késedelem miatt már csak annyit kellett tennünk, hogy szerezzünk valamennyit, és biztosítsuk a szállítható mennyiséget. Ez volt számunkra a legnagyobb kihívás, de jól kezeltük.

Az ilyen válságok eredményeznek-e új beszállítói kapcsolatokat? 

A mi stratégiánk az, hogy csak európai beszállítókkal dolgozunk. Ha meg akarom látogatni a beszállítókat a termelés megtekintése céljából, azt egy nap alatt meg tudom tenni. Ez Európán kívül nem lenne kivitelezhető. 

Nyomon tudja követni a beszállítói ellátási láncát? 

Sok területen ez az anyagok rendelkezésre állását jelenti. Elektronikus alkatrészeket nem gyártanak az egész világon, szinte kizárólag Ázsiában találhatók meg. Ettől természetesen függünk. 

Versenyképes maradhat az ember európai gyártói árakkal? 

Ha az átfogó folyamatot nézzük, az együttműködéstől a logisztikai költségekig és az utógondozásig, úgy gondolom, hogy olcsóbb, ha az anyagot Európából szerezzük be. Európát is fő piacunknak tekintjük, ezért itt szeretnénk hozzáadott értéket teremteni.

Értékelik ezt az ügyfelek? < p>A vevők azt értékelik, ahol a termelés ténylegesen zajlik. Ausztriában és Németországban folyik a termelés, és ez mindenképpen meghatározó szempont a döntéseknél. 

Milyen szintig hárítható át az áremelkedés? 

Ezt csak korlátozottan lehet továbbvezetni. Ha nincsenek fix szerződések, természetesen nagyobb a mozgástér, de az árakat továbbra is csak mérsékelten lehet módosítani. Nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos költségek a jövőben is magasak maradnak, például a bérköltségek. Még ha az infláció ismét csökken is, a bérköltségek nem csökkennek automatikusan.

Hol van a végfogyasztók fájdalomküszöbe, ha áremelésről van szó? 

Ez a terméktől és a piactól függ – de minden 15 százalék feletti áremelés nagyon nehézzé teszi a helyzetet.

Az Ön tevékenysége energiaigényes.  ;

1996 óta van saját vízierőművünk, amelyet arra használunk, hogy megtermeljük saját villamosenergia szükségletünket. Biomasszával fűtünk, ezért fenntartható a termelésünk. 

Szokatlan dolog, hogy saját erőművel rendelkezik. 

Apám látnok módjára térképezte fel a helyzetet. A Nap az az eszköz, amellyel játszunk és dolgozunk, de ha esik, az soha nem tett jót a napvédelemnek. Ebből született meg az ötlet, hogy legyen saját vízerőműve.

Mekkora villamosenergia-szükségletét fedezi majd?  >

Az áram 100 százalékát eladjuk, de megvásároljuk, amire szükségünk van, és még így is van többlet.

Családi vállalkozás: Mennyire könnyű átvenni a családi vállalkozást? 

Ez mindig egy átalakulás és folyamat, amely nem megy egyik napról a másikra. Édesapám még mindig a felügyelőbizottság tagja, így sok témában jó és intenzív megbeszéléseket folytatunk. Több mint 55 éves tapasztalattal rendelkezik, és nagyon hálás vagyok, hogy még mindig rendelkezésre áll. Másrészt persze mindenkinek megvannak a maga ötletei, és ezeket szeretné is megvalósítani. Végső soron egy kölcsönös kommunikációról van szó, illetve arról, hogy hajlandó legyen a vállalatot a következő szakaszba vinni. Mindkét fél részéről nyitottságra és hajlandóságra van szükség. 

Tehát soha nem tekintette tehernek? 

Önnek is két lánya van. Mennyire valószínű, hogy ők ketten viszik tovább a céget? 

A nagyobbik lány jelenleg Innsbruckban tanul közgazdaságtant, a kisebbik pedig szintén Innsbruckban végez egy divatiskolát. Szeretném, ha vagy az egyik vagy a másik a cégnél dolgozna, de apaként meghagyom nekik, hogy maguk alakítsák jövőjüket, és támogatom őket ebben. 

Hozott-e valamilyen döntést arra az esetre, ha egy leányvállalat venné át a céget? 

Szinte minden nap gondolok erre. De nem csak a lányaimról van szó, van három nővérem, mindnek van gyereke, és persze élettársaik is. A feladat egy bizonyos pontig támogatni őket, majd teljesen visszavonulni. A szabadság fontos a fejlődéshez, de a hibák elkövetését is jelenti. Általa megtanulhatjuk, hogyan kezeljük a hibákat és a hibákból való tanulás elengedhetetlen.

Milyen a saját hibakultúrája? 

Nyíltan beszélünk a családban az eredményekről és a nem túl jól sikerült ügyeinkről is. Szeretnénk tanulni ebből, de soha nem szabad egymásra mutogatni, mindig a cég érdekeit szem előtt tartva kell eljárni.